Ár: 5000 Ft — ÉRDEKEL!
| Állapot: |  |
 |
| Oldalszám: | 127 | |
| Kiadás éve: | — | |
| Kötés: | puha | |
| Nyelv: | magyar | |
| Kiadó: | Népszava-Könyvkereskedés | |
| Súly: | 145 g | |
| ISBN: | — |
Előszó
Turgenyev nemcsak a legkiválóbb orosz írók közül való, aki mesteri módon ábrázolta korának orosz társadalmát és az orosz embert, hanem egyben a szláv kultúra és a nyugati műveltség páratlan egyesülését is mutatja írásaiban. Nem bírta el a nehéz orosz viszonyokat, melyek súlyos béklyókat vertek minden szabadabb szóra és életének számos évét francia földön, Párizsban töltötte.
Párizsi élményei közül való ez a hosszabb elbeszélés is, amelyet Kivégzés címen, magyar fordításban most először vesz kézhez az olvasó. Drámai elevenségű borzalmas történet, melyet szerényen “jelentés” ennél és méltón sorakozik a leghatásosabb vádiratok mellé, amelyeket a halálbüntetés barbár intézményei ellen az emberiség kiváló képviselői megírtak.
A halálbüntetés ellen régóta folyik már a küzdelem, de csak azóta lendült föl erősebben amióta 1764-ben megjelent az olasz Beccaria híres könyve a bűntettekről és azok büntetéséről. A halálbüntetés ellenzői elsősorban az igazság és a bírói tévedés nézőpontjából támadták ezt a barbár büntetési módot, melyről bebizonyították, hogy még a javítást, védelmet és elrettentést sem érik el vele, amire pártolói oly sokszor hivatkoznak. A halálbüntetés lelki hatásainak föltárása, a borzalmak sorozata, amelyen az elítélt nyilván átesik és amelyen nézők és szereplők mind keresztülmennek, a lelki tragédiák ábrázolása a halálbüntetésnél, az írók föladata és Turgenyev munkája ezért is elsőrangú alkotás. A kivégzés elítéltje közönséges gyilkos, aki iránt semmi részvétet nem érzünk, de mégis iszonyattal és fölháborodással tölt el bennünket az a véres színjáték, amelynek az író kalauzolása mellett szemtanúi lehetünk és jobban megerősödik bennünk az a vélemény, hogy a halálbüntetés szégyene és gyalázata a művelt emberiségnek.
Ugyanerre az eredményre kell jutnunk akkor is, ha a párizsi hóhér, Henri Sanson följegyzéseit elolvassuk. 1858-ban jelent meg először francia nyelven Sanson családjának története és ma már bizonytalannak tartjuk, hogy valóban a Sanson-család utolsó tagjának eredeti munkája-e. De akárki készítette ezeket a följegyzéseket, alapos történeti kutatásai és az egykorú bűnügyi iratok lelkiismeretes fölhasználásával fogott hozzá munkájához és megrázó történeti művet hagyott hátra.
Sanson följegyzéseiből kiderül, hogy maga a hóhér is irtózik véres munkájától és törvényes gyilkosságnak tartja a kivégzést. Minden sorából kiérezzük mélységes fölháborodását a halálbüntetés szörnyűségei ellen.
A halálbüntetés elleneseinek kitartó munkája nem volt eredménytelen. Ma már vannak országok, melyek száműzték törvénykönyvükből ezt a büntetést. A sort 1848-ban a kis San Marino kezdte és jelenleg nincs meg Romániában, Portugáliában, Hollandiában, Norvégiában és több svájci kantonban. Olaszországban 1880-ben eltörölték és Mussolinié a dicsőség, hogy újra bevezette. A többi országokban kötéllel, pallossal, bárddal, nyakcsavarral, nyaktilóval és villamosszékkel végzik ki a halálraítélteket és őrzik az emberiség ősi vad korának ezt a legvadabb, céltalan és értelmetlen intézményét.
Tartalom
Turgenyev
Turgenyev: Kivégzés
Sanson, a párizsi hóhér naplójából
Merénylet XV. Lajos francia király ellen
A carbonarik összeesküvése
A hóhér tragédiája